Egy ritka jelvény megtörtént eseményt mutat be: osztrák-magyar tüzérek elsüllyesztenek egy hajót. Sok minden egyéb információ is segít megfejteni a kérdést:

Hol, mikor, melyik tüzér egység hadi tettét ábrázolja a jelvény? 

A helyes megfejtésért sajnos csak kitüntető elismerésben részesíthetem a kedves gyűjtőtársakat!

M

A háttér a 44-es ezredalbum egyik oldala.

Három honvéd gyalogezred sapkajelvényén is szerepel Kostanjevica csatahely megjelölés. Ezt a hármat mutatja a kép.

Utolsó királyunk portréjával készült hadifém sapkajelvény.

Szablya-brossok az első világháborúból.

Az cs. és kir. Hadsegélyező Hivatal (KFA) kiadványai

Megérkezett a gyűjteménybe a kaposvári ezred jelvénye, nem hibátlan de azért örülök neki. A háttérben a Somogyi Újság melléklete egy 44-es híradó 1938-ból.

A Vörös Ördögök és a Fráter Különítmény jelvényei "terepen". :-)))

„A 14-es honvéd gyalogezredet a felvidéki, illetve az ahhoz kapcsolódó Bars, Esztergom, Nyitra és Hont vármegyékből toborozták. Az emlékmű arról is tájékoztat, hogy ezek a katonák mely frontokon harcoltak, a tábla tanúsága szerint a 14. gyalogezred a világháborúban 1914-től 1918-ig többek között Ivangorod, Kárpátok, Tölgyes és Ojtoz, valamint francia és olasz harctéren küzdöttek.”

Állomáshely: I-II. zászlóalj: Nyitra, III. zászóalj: Léva

Nemzetiségi összetétel: 40% magyar, 50% szlovák, 10% német.

http://docplayer.hu/196733-14-honved-gyalogezred-tortenete.html

Szinte teljes magyar származású legénységgel rendelkező ezredünk.

Közülük kerültek ki a világháború első magyar hősi halottai.

„A császári és királyi 68. jászkun gyalogezred a belgrádi szerb helyőrséggel szemben, Zimonyban állomásozott 1912 óta. Feladata a megerősített határvédelem volt. Az 1914. június 28-i szarajevói merénylet után alig egy hónappal kitört a háború. Egy nappal a hadüzenet után, július 29-ére virradóra a szerbek felrobbantották az országhatárt képező Száván átvezető vasúti híd déli pillérét Belgrád és Zimony között. A szolnoki 68-as gyalogezred katonái a híd zimonyi oldalánál őrséget állva, megpróbálták a robbantást megakadályozni – sikertelenül. A szerbek ágyúval és kézifegyverekkel támadták a hídőrséget. A kirobbant tűzharcban, amelynek lefolyását a különböző források némileg eltérő módon írják le, életét vesztette három 68-as katona: Kovács Pál gyalogos, Bíró Gábor gyalogos, és Veres Imre gyalogos. Szerb oldalon – úgy tudjuk – nem voltak halottak. A következő harccselekményre július 31-én került sor, a Monarchia és Oroszország között pedig csak augusztus 5-én állt be a hadiállapot, tehát – jelenlegi ismereteink szerint – ők voltak a Nagy Háború első hősi halottjai.”