Ha még nem tartozol a tagjaink közé, akkor regisztrálj!
Elfelejtett jelszavad helyett itt kérhetsz újat.
Ha a fentiekkel kapcsolatban bármi kérdésed van vagy problémád merül fel írj nekünk!
Gondolom ez a leggyakrabban előforduló zászló éke és meghatározó darabja a korszaknak. Hát korabeli zászlót el sem lehet képzelni nélküle.
(Sok kivételt nem ismerek csak levente mozgalom, vitézi rend, frontharcos zászlócsúcsokat)
Egy kisebb fatartóban van és ezért van rajta szigetelőszallag. (hozzám már így került).
Furcsa egy idők voltak... meghökkentő, mikor egy népnek azt írják elő, hogy hazája megszállását ünnepelje...
Tisztelt Tagtársak,
Van esetleg információja a képen látható zászlókról valakinek? Tapasztalatom szerint nem az MN-ben használt változat, esetleg BM vagy Munkásőrség lehet?
Az Élenjáró raj zászló mérete:175x265 mm
Az Élenjáró osztály mérete:245x380 mm
Ha már ma ilyen rendőrnapot tartunk, egy zománctábla a gyűjteményemből.
Magyarország külön (kis) czimere.
Hasitott, vagyis egy függélyes vonallal ketté osztott pajzs, jobbról nyolcz vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő pólya, balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyilt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stylizálva, tehát nem a halom természetes, alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egyforma magasságú, a középső kiemelkedő, hatalmasabb, s ezen foglal helyet az öt — három nagyobb, két kisebb — águ koronából kiemelkedő román izlésü, úgynevezett talpaskereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben szélesbednek.
A pajzs felett a magyar szent korona, melynek hű rajzát Ipolyi Arnoldnak a magyar tudományos akadémia által kiadott ily czimű műve : „A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása, Budapest 1886" rajzaiban és mellékleteiben birjuk.
Czimertartó : két lebegő angyal. Ruhájuk fehér, bő, redős. Helyzetük közép az állás és lebegés közt. Hajuk körülbelül vállig ér és sötét-szőke vagy világos barna. Typusok : serdülő ifjú és sohasem nő.
Magyar Korona országainak egyesitett (közép) czimere.
Áll egy nagyobb, külső pajzsból, melynek közepét egy kisebb belső pajzs fedi.
A középpajzsot Magyarország külön czimere foglalja el. Hasitott, vagyis egy függélyes vonallal ketté osztott pajzs; jobbról nyolcz vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő pólya, balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyilt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stylizálva, tehát nem a halom természetes alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egyforma magasságú, a középső kiemelkedő, hatalmasabb s ezen foglal helyet az öt — három nagyobb és két kisebb — águ koronából k i emelkedő román izlésü, úgynevezett talpaskereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben szélesbednek.
A külső pajzs négy mezőre osztatik.
Ezeknek elsejében Dalmátia czimere: három koronás arany, tehát vörös száj és nyelv nélkül való leopárdfej — kettő fent, egy lent — kék mezőben.
A másodikban Horvátországé: ezüsttel és vörössel huszonötször koczkázott pajzs, ugy hogy az első koczka ezüst, a második vörös és igy tovább öt-öt koczka egy sorban, mig az ötödik sorban a huszonötödik ezüst koczkával végződik.
A harmadikban Szlavónia czimere: a kék pajzsot átszelő két ezüst habos pólya, melyek közt vörös mezőben természetes szinü nyest jobbra fut ; a felső kék mezőben hatágú arany csillag.
A negyedikben Erdély czimere: vörös pólyával vágott pajzs, a felső kék mezőben arany csőrü, vörös nyelvű, jobbra néző, emelkedő sas. A sas szine fekete; jobbról tőle arany nap, balról megújuló ezüst hold ( Q)), az alsó arany mezőben hót (fenn négy, alant három) vörös háromormu vár. A várat ormós bástya ésabból kiemelkedő, két lőréssel ellátott háromormu torony képezi; a váron nyilt kapu látszik.
A harmadik és negyedik közé alulról beékelt mezőben Fiume czimere látható; vörös mezőben kék bélésű és szalagos herczegi korona alatt álló fekete, balra néző kétfejű sas, kiterjesztett szárnyakkal, vörös nyelvekkel ; a sas jobb lába sziklán áll, bal lábát pedig a sziklán fekvő hosszúkás, szájával balra fordult, barna korsón tartja, melyből bőven ömlik a viz, a sziklát balról nagy bőségben mosó folyóba.
Az elősorolt részekből egyesitett czimer felett a magyar szent korona, melynek hü rajzát Ipolyi Arnoldnak, a magyar tudományos akadémia által kiadott ily czimü müve: „A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és müleirása, Budapest, 1886" rajzaiban és mellékleteiben birjuk.
Pajzstartó : két lebegő angyal. Ruhájuk fehér, bő, redős. Helyzetük közép, az állás és lebegés közt. Hajuk körülbelül vállig ér és sötét-szőke, vagy világos-barna. Typusuk : serdülő ifjú és sohasem nő.
Saját gyűjteményem darabja, viszonylag nagy méret.
