Hungarikum* a falerisztikában: a kisdíszítmény

A kitüntetés az egyéni bátorság, a dicsőség és a hű szolgálat szemmel látható jele, ezért, amióta léteznek, évszázadokon át eredetben viselték azokat. Hosszú ideig fel sem merült azok helyettesíthetőségének kérdése. A fejlődéssel és a ruházat változásával, a ruházatok funkciókhoz és tevékenységekhez való jobb igazodásával, elsősorban a kitüntetéseket legnagyobb számban viselőknél, a katonáknál jelentkezett a kitüntetések helyettesíthetőségének igénye. (*Hungarikum: ... különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban ... -Wikipédia)

Tovább

Rendőresküvő 2003. május 24.

Egyik Tagtársunk nagyon kedves, személyes élményt osztott meg velünk. Aki nem ismeri a fegyveres testületek ezen hagyományát, annak különösen érdekes lesz e történetet elolvasni, a képeket nézni.

Tovább

Egy "Lelkészi Érdemkereszt" két története

Ha a sokféle gyűjtés valamelyikére különösen igaz lehet, bizonyára a falerisztika az, amelynél egy-egy darab, akár egy emberi életet is szimbolizálhat. Sorsokat, küzdelmet, áldozatvállalást, szolgálatot. Igen, de egy idő után a kitüntetés és a tulajdonos elválik egymástól, amivel az érdem halványulni kezd vagy akár örökre homályba is vész, viszont a kitüntetés, mint tárgy, önálló életre kel. Örömteli, de ritka eset, amikor egy évszázad elteltével e két történet ismét találkozik, s újra egybeforr. Egy ilyen ritka esetet mesélek most el, az élő szemtanú hitelességével.

Tovább

A kitüntetés, amely bejárta Tolnát, Baranyát ...

Talán e tanulmány címében szereplő régi mondás értelmezésével érdemes elkezdeni e kis kirándulásunkat. A "bejárta Tolnát, Baranyát" mondás könnyen megérthető, arra használják, aki sokat látott és sokfélét megtapasztalt, sok mindenen keresztülment. Anélkül, hogy tovább csigáznám a tisztelt olvasót, rögtön elárulom, hogy megítélésem szerint, ha ez a mondás valamely kitüntetésünkre teljes mértékben illik, az csakis az Osztrák Császári Ferenc József-rend lehet.

Tovább

Mint két tojás?

Az 1945 utáni kitüntetéseink között van két olyan kitüntetés, melyek nagyon hasonlítanak egymásra. Egyazon korban keletkeztek, s bár mindkét kitüntetés érdemrend, vagyis a jobban megbecsült kitüntetések közé tartozik, az egyik az 1989-es kitüntetési rangsorban a negyedik, míg a másik a 33. helyen szerepelt.

Tovább

A "Haza Szolgálatáért" Emlékérem 1956-1964

Újabb komoly és nagyon hasznos tanulmány jelent meg a Signum Laudis Fórum megfelelő rovatában.

Tovább

Az "igazi" János vitéz

Kedves Tagtársak! Tudtátok, hogy János vitéz valós személy volt? Erről 2016 novemberében tett ráckevei kirándulásom során győződtünk meg párommal. „Jancsi” Piringer János néven Ráckevén született, apja korai halála után anyja férjhez ment nemes Horváth Jánoshoz, aki nevére vette a gyermeket. Mivel édesanyja is korán távozott az életből, az árva gyereket a mostohaapa rossz bánásmódja miatt nagybátyja vette magához, akinek volt egy Juliska nevű kislánya, együtt cseperedtek fel, s egymásba is szerettek ...

Tovább

Egy fényképalbum nyomán

Kaptam egy fényképalbumot, mely Győr-Moson-Sopron megye, Csorna város környékéről került elő. Nagy valószínűséggel az album egy 1939. évi július hó 10-22 közötti, Ludovika akadémisták „évfolyamzáró” tanulmányi útjának emlékeit örökíti meg.

Tovább

SLF 2017. évi naptárak

Kedves Tagtársak! Pótrendelésre sajnos nincs mód! Még EGY falinaptár és 10 kártyanaptár megvásárolható, ha lehet, ne maradjon a nyakamon. Köszönöm!

Tovább

Az I. világháború hatása a hátországban

Az első világháború kitöréséről, lefolyásáról, következményeiről sokat olvashatunk számtalan tanulmányban, megismerhetjük a különböző ütközetek történetét, elmélyedhetünk a haditervek, haditechnikák, egyszóval a katonák világában. A háború hatásainak a frontok mögötti elszenvedőire azonban sokkal kevesebb figyelem hárul. Célom tehát bemutatni az egyszerű emberek életének, szenvedéseinek egyes mozzanatait a háborús Magyarországon.

Tovább